Kicsit elszaladt az idő január eleje óta, itt meg semmi... Na de most majd lesz. Továbbra is maga alá temet az utolsó félévi tennivalók lavinája. Illetve most még csak jön mögöttem, egyre közelebb ér, én meg egyre gyorsabban futnék, de már látom, ahogy a mentőkutyák halásszák elő a többnapos fagyott hullámat a négyméteres hóból... Na jó, ennyire nem súlyos a helyzet. Még. De lesz.

Igazából az a baj, hogy lusta vagyok. Meg ha elkezdenék aggódni, elfog a "majd lesz valami" életérzés, a go with the flow. Csak az a baj, hogy a 'flow' nagyon arra tart, hogy kb mindenki átcsúszik következő félévre. Pár szuperistenség hallgatótársat leszámítva, akikhez szeretve tisztelt tanáraink hasonlítgatják sikeresebb közülünk valókat, dícséretnek szánva persze. Áh elegem van már belőle, ugyanakkor azt se akarom hogy vége legyen. Ellötyögnék még pár évet így, szorgalmi időszak, tornyosuló tennivalók, vizsgaidőszak, 24 órás alvások, agyhalál, energiaitaltömeg, megint szorgalmi, megint, megint... De lépni is kéne, mert nem egyetemről akarok nyugdíjba menni (bár voltaképp nem is lenne rossz). Most ott tartok, hogy tanulni kéne a záróvizsgára, a felvételire, na meg készülni kéne az órákra is, plusz ami a legégetőbb, írni kéne a szakdogát is. Na meg jövő héttől kérdőívezni is, amit aztán tényleg a hátam közepére sem kívánok.

Amúgy pedig jó lenne minden. Az idő mondjuk szar, márciushoz hideg, de majd lesz még jobb. Fotótéma bőven akad, pályázat is lesz mostanában, hosszú-hosszú szünet után ma végre sikerült csinálnom egy képregényt, korrektül, be is szkenneltem, egy kis photoshop tuning, színezés, és bár a nyomtató valami rejtély folytán a kinyomtatott verzió a rózsaszín különböző árnyalataiban pompázik, összességében elégedett vagyok. Kb három éve nem rajzoltam képregényt, most meg de, úgyhogy ez mindenképp pozitív.

Megpróbálom idesikeríteni...

Hát nem egy Gróf Balázs, de igyekszem... :D